Lassan vége a szeptembernek, és habár nem indult zökkenőmentesen a tanév, lassan mégis normalizálódik az új rend. Augusztus végén arról írtunk, hogy hiába a számos kritika, a Magyar Közlönyben megjelent a mobiltelefonok iskolából történő kitiltására vonatkozó rendelet. Szeptember első heteiben pedig miskolci diákokkal beszélgettünk arról, hogy mit tapasztalnak a saját intézményükben, hogyan alakulnak az offline napok. Szerettünk volna a kulisszák mögé is bepillantani, ezért interjút készítettünk dr. Ábrám Tiborral, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon főigazgatójával.
Dr.Ábrám Tibor korábban többek között a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka volt, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi alelnöke, kitüntették a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozatával, jelenleg a Lévay Gimnázium főigazgatója.
Borsod24: Önök hogyan értesültek a szabályozásról? Kaptak hivatalos tájékoztatást a minisztériumból vagy a fenntartótól?
Dr. Ábrám Tibor: Ebben a tanévben az Oktatási Hivatal kialakított egy új csatornát az oktatási információk továbbítására. Ezen keresztül érkeznek a Belügyminisztérium oktatási államtitkárságától a hivatalos információk is. Ez a csatorna nem mindenki számára hozzáférhető, de az iskolák ezen keresztül kapnak tájékoztatást és utasításokat. Úgy vélem, jó dolog, hogy most már egy helyen érkeznek ezek az információk. Itt kaptunk egy hivatalos levelet a Belügyminisztériumtól az új szabályozásról. Emellett a fenntartó is mindig felhívja a figyelmünket az intézményt érintő jogszabályváltozásokra, tehát két úton kaptunk tájékoztatást. Pontosan nem emlékszem a dátumra, de a jogszabály megjelenése után történt.
Augusztus 20-ig az intézmények szabadságon vannak, bár van ügyelet. Elég volt ez az idő a felkészülésre a szeptember 2-i tanévkezdéshez?
A legtöbb intézmény számára valószínűleg nem volt elegendő. A fizikai begyűjtésen túl olyan megoldást kellett keresnünk, ami figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait. Például a mi iskolánkban, a Lévayban, a tanulók a szekrényeikben helyezhetik el a telefonokat, mivel a tanítási nap során nem birtokolhatják azokat. Ez azt jelenti, hogy nem tarthatják kikapcsolt állapotban sem a táskájukban vagy a zsebükben. Az egyes intézményekben a tanórák befejezése nem egy időben történik, így a készülékek begyűjtése és visszaadása is logisztikailag nehézkes. Ahogyan említettem, mi ezt úgy oldottuk meg, hogy a tanulók a saját szekrényeikben helyezik el a telefonjaikat,melyek szerény összegért bérelhetőek. Ez a módszer úgy fest működni fog, habár az értékmegőrzők nem érkeztek még meg, mivel logisztikai hiba történt a szállító cégnél. Ameddig ez a helyzet fennáll, addig akinek nincs ilyen tárolója, az reggel a bejáratnál leadja és távozáskor felveszi.
Történt egyeztetés a Belügyminisztériummal a rendeletről? Kikérték az oktatási intézmények véleményét?
Nem tudok arról, hogy a Lévayba eljutott volna bármilyen jogszabálytervezet. Nem találkoztam ilyesmivel a nyár folyamán, és nem tudom, hogy volt-e egyeztetés.
Az iskolán belül történt egyeztetés? Akár a pedagógusok, diákok, vagy a szülők bevonásával?
A diákönkormányzat vezetőségével szóban egyeztettünk. A szülőkkel nem tartottam szükségesnek külön konzultálni, mert ez egy belső rendelkezés; őket csupán tájékoztattuk a helyzetről a tanév indulása előtt. Eddig nem érkezett részükről reakció, vagy javaslat. A tanulók számára legkedvezőbb megoldást igyekeztünk megtalálni.
Hogyan fogadták a diákok a szabályozást?
Szubjektív meglátásom szerint a mai korosztály már nagyon megszokta a telefon folytonos birtoklását, így ez bizonyára sok tanulónak nehézséget jelent. Vannak olyan tanulók, akiknél már függőség is fennáll, ezért az iskolapszichológushoz fordulhatnak azok, akiknek ez problémát jelent. Azt is megfigyeltem, hogy a diákjaink kellő felelősségtudattal rendelkeznek, tudomásul vették a szabályozást. Objektíven nézve, az új szabályozás akár pozitív hatású is lehet, mert a szünetekben élénkült a diákok közötti társas kommunikáció.
Az iskolai telefonhasználat korábban is korlátozott volt a házirendben. Voltak kihágások a szabályozás előtt?
Igen, előfordultak esetek, amikor a tanulók használták a telefonjaikat tanórákon. A tapasztalatunk az, hogy a tanulók szeretik a készülékek fizikai közelségét, még ha nem is használják azokat. A mostani szabályozás szerintem sokkal inkább egy fókuszált tevékenységre ad lehetőséget.
Mi a véleménye a jogszabály másik részéről, a tiltott eszközökről?
A jogszabály most nagyon részletesen szabályozza a tiltott tárgyak körét, például a dohánytermékek, lőfegyverek és más veszélyes eszközök tekintetében. Ez egy fontos preventív intézkedés, ami hosszú távon megvédheti a diákokat és az iskolai környezetet. Remélem, hogy a mi iskolánkban nem lesz probléma ezzel a szabályozással, és a diákok megértik az intézkedések fontosságát. Fontosnak tartom, hogy a média a rendelet ezen részével is foglalkozzon, mivel ha kitekintünk külföldre, láthatjuk, hogy történtek már tragédiák. Például amikor az otthon legálisan tartott fegyvert bevitte tanterembe és ott sebesítette, vagy akár okozta halálát diáktársainak, tanárainak. A kábítószer terjesztésnek is lehetnek iskolai vetületei, és ez a rendelet ezeket az eseteket nagyon preventív módon, határozottan szabályozza, mivel rendőrségi jelzéssel lehet élni, ha a pedagógus tiltott eszközt fedez fel.
Hogyan tudják ellenőrizni azt, hogy a diákoknál biztosan nincs semmilyen tiltott tárgy?
A rendelet megengedi azt, hogy gyanú esetén, a diákok jelenlétében a tanár ellenőrizhesse a diák táskáját. Ha erre különösebb indok nem lesz, nem fogjuk rendszeresen ellenőrizni a csomagokat, de szúrópróbaszerű ellenőrzésekre lehet számítani. Hangsúlyozom, a Lévayba olyan fiatalok járnak, akikben ott van a felelősségtudat, és ha van egy rendelkezés, azt megértik és betartják.
Szöveg: Merucza Tibor
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
